Nemrég Nápolyban jártam, pontosabban Nápolyban és környékén.
A szállásunkat Nápolyban foglaltuk le. Mondjuk így utólag, lehet , hogy egy picit tovább mentem volna, mint ahogy ezt meg is tettük az elkövetkezendő két napban .
Délután szállt le a gépünk és nem igazán tudtam, hogy mere is induljunk , mert jó szokásunkhoz híven 1 nappal korábban foglaltunk le mindent . A taxisofőr és a szálloda recepciósa, nagyon kedvesen elárulták hova is érdemes ellátogatnunk rövid utazásunk során. Sorrentót az Amalfi partot és Capri, vagy Ischia szigetét ajánlották.
Mivel dálután érkeztünk, első napunkat Nápolyban töltöttük. 5 órát sétáltunk a városban, bejártuk a turisták által kedvelt útvonalakat. Ennyi idő alatt kiderült, hogy Nápoly nem túl biztonságos város, ugyanis négyen mondták, hogy vegyem le a Rolex órámat (ami valójában Michael Kors volt) mert le fogják tépni a csuklomról. Ennek ellenére találtunk sok szép helyet, és igazán finom pizzákat, de az igazi látványosság még váratott magára.
Másnap korán keltünk és elindultunk Sorrentóba hajóval, azzal a céllal, hogy megnézzük a várost és persze az oly sokat emlegetett Amalfi tengerpartot.
Itthon minden nap motorozok, de ott amikor megláttam a bérelhető járgányokat és az úton közlekedő öszzetört autókat, elfogtak a kétségek.
Biztos hogy azt akarom, hogy történjen velem valami csúnya dolog távol kicsiny hazámtól? Szóval egy órás lelki tréninget tartottam saját magamnak “biztos hogy nem történik semmi és másképp nem tudok eljutni erre a csodás helyre “. Autóval ugyanis szinte lehetetlen a parkolás a kis városokban, én mindenkinek a motoros városnézést javasolnám . (125 cm3 motorra nem kell jogosítvány és sokkal lazábban veszik az ilyen közlekedést. Többször láttam, hogy egy család 4 tagja nyomorog egy robogón !)
Végül megszületett a döntés, vezetni nem mertem, ellenben a párom mögé szívesen felültem .
És ekkor jött az, amitől igazán féltem, szerpentin több száz meter magasban, miközben a buszok úgy kanyarodnak, hogy teljesen átlógnak a másik sávba. Ne kérdezzétek mi történt, hogy jutottunk el Positanoba, a leggyönyörűbb városkába amit valaha láttam, mert az utazás alatt végig becsuktam a szemem
Positano a hegyoldalba épített kis városka tele éttermekkel, hangulatos utcákkal, tündéri házakkal, kis üzletekkel, tengerparttal és persze csodálatos kilátással. Az egész olyan, mint egy kis meseváros! Ez az a hely, amit mindenkinek látnia kellene!
Rengeteg szép élménnyel tértem vissza Nápolyba.
Másnap nem tudtunk dönteni, hogy Caprira vagy Ischiára menjünk, mert rengeteg jót és szépet olvastunk mindkettőről. Attól tettük függővé az uticélt, hogy a hajóállomásról melyik hajó indul előbb. Így jutottunk el Ischiára.
Itt az előző nap pozítív élményei alapján ismét motorra ültünk. Ischia pici kis sziget, ami fenséges nyugalmat áraszt. 3 óra alatt körbejárható úgy, hogy megállhatunk, pihenhetünk is egy picit a nézelődés közben.
Sok helyen jártam jártam már a világban, de Nápolyba másfél órás repülőuttal a fapados légitársaságunkkal eljuthatunk, aztán még egy kis vonatozással vagy hajózással olyan helyeken járhatunk, amelyek egy életre szóló emléket hagynak a szívünkben. Rövid volt ez az utazás, de nagyon örülök, hogy Nápolyt és környékét választottuk!
Kommentek